Cserépkályha a passzívházban

A passzív házak témaköre, illetve a mai jól szigetelt, szinte gáztömör passzaívház-jellegű épültek lakóterébe építendő cserépkályhák (tömegkályhák) kialakítása nagyon izgalmas feladat. Itt a megfelelő égési-levegő biztosítása okozza a fejtörést, mert a tüzelőfa-adag elégéséhez szükséges 100-200 m3 levegő a zárt helyiségben nem áll rendelkezésre, illetve vákuum alakul ki amely megakadályozza a normális égési folyamatot. Legtöbbször ezt a problémát a szellőzést megtervező építészre szoktuk hárítani, aki a vákuumot megakadályozó megfelelő méretű automatikus szellőző betétek beépítésével operál. A mi cserépkályháinknál viszonylag könnyen kezelhető a feladat, mert e berendezések (ellentétben a hagyományos "könnyű" kivitelű cserépkályhákkal) szakaszos üzemben működnek, az egy adagban betett tüzelőadag 1-1,5 óra alatt leég és a kályha lezárásra kerül. Ez azt jelenti, hogy nem kell a kályha miatt egész nap folyamatosan gondoskodni a friss levegőről mint mondjuk egy kandallónál.

Bonyolultabb a feladat egy olyan passzív-házban, ahol a szellőzés (és esetleg a fűtés) egy szigorúan méretezett kényszer keringetős, hőcserélős (rekuperátor) berendezéssel történik. Itt nem célszerű "bekavarni" a kényes egyensúlyba, ezért jogosan merül fel a külső égési-levegő ellátás kiépítése a fatüzeléshez, a lakótér levegőjétől függetlenül. Kaphatók olyan kandalló tűztérbetétek amelyek erre kifejezetten alkalmasak - csakhogy, ha valaki sugárzó hőt és hosszantartó meleget adó épített tömegkályhát szeretne, akkor ez nem oldható meg egyszerű vásárlási aktussal...

Több megoldás is kínálkozik: például a LAS kémény (Luft-Abgas-Schornstein) alkalmazása. A duplafalú kémény középső csövében a füstgáz távozik, körülötte pedig a frisslevegő áramlik lefelé a kályha megfelelően kiképzett égésterébe. Az égési levegőt a forró füstgáz megfelelően előmelegíti, de ugyanakkor a füstgáz visszahűlik, ami a járatos kályháknál igen kényes kérdés és alapos mérlegelést igényel. Elvégeztem néhány kémény illesztési számítást, melynek eredményét az alábbi ábra  mutatja.

Ebből látszik, hogy a magas légbevezetési huzatveszteség és a visszahűlő füstgázok miatt ebben a konfigurációban csak kis huzatigényű és viszonylag magas kilépő hőmérsékletű cserépkályha konstrukció jöhet szóba. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a fűtött ülőpadka és a plafonig érő füstjáratok nemigen lesznek megvalósíthatók. Ha pl. a Schiedel ASOLUT kéménycsaládban gondolkodnánk, akkor jobb eredmény várható a külön szigetelt levegőcsatornás változattól, de az látszik, hogy alapos méretezés szükséges minden funkcióhoz.

A legkisebb levegő ellenállást és ezzel a kályha funkciók bővítési lehetőségét és a hatásfok növekedését a külön levegő bevezetés kiépítése jelentheti a lehető legrövidebb hosszúságban és legnagyobb keresztmetszettel. Erre pedig az alábbi ábra mutat számítási példát. Persze itt meg a levegő előmelegítése adja fel a leckét, de ez már a kályha-konstrukció problematikája...

A fenti megfontolások végső tanulsága, hogy a feladat kompromisszumokkal megoldható, de a csalódás elkerüléséhez, azaz a megfelelő működés eléréséhez alapos előzetes számítások szükségesek, a hagyományos kályhás tapasztalatok itt nem segítenek!