Mi a tömegkályha?

Minden cserépkályha vagy téglakályha egyben tömegkályha is! A tüzifa égésekor keletkező hőenergiát a kisebb-nagyobb tömegük magába szívja és fokozatosan adja át környezetének a felületén keresztül. Ezt nevezzük hőtároló képességnek, amelynek mértéke a kályha tömegétől függ.  Ez az a tulajdonság amely a tömeg-cserépkályhákat fűtésre különösen alkalmassá teszi, mivel nem kell állandóan táplálni a tüzet a folyamatos és hosszantartó meleg eléréséhez.

• A Közép-Európai hagyományos szimplafalú cserépkályhák a "könnyű" kályha kategóriába esnek, 6-8 órahosszig képesek tartani a meleget.

• Az osztrák és német duplafalú cserépkályhák középnehéz súlycsoportba sorolhatók a 10-12 órás hőtároló képességükkel. 

• Észak-Amerika, Észak-Európa és Oroszország kályhaépítői még fajsúlyosabb falazott téglakályhákat alkotnak, akár 24 órás fűtési ciklussal. Kell is ez az ottani zord klímához és a gyakran nagy hőveszteséggel bíró faházas építési kultúrához.

Az északi vidékeken leginkább kőművesek kezdtek kályhaépítéssel foglalkozni, ezért aztán a falazott kályháik téglából, kőből készülnek ma is. Közép-Európában a fazekasok teremtették meg a kályhakultúrát, ezért itt a cserépkályha, csempekályha szinte egyeduralkodó.

Manapság - a rábeszélő marketing korában - jól hangzó érvelések szólnak az északi téglakályhák utánozhatatlan kiváló tulajdonságai mellett azt sugallva, hogy csak ez az igazi TÖMEGKÁLYHA. Nos, én azt a mondást tartom, hogy "a messziről jött ember azt mond amit akar" - nézzünk tehát utána. Legkomolyabban Észak-Amerikában vizsgálnak falazott tömegkályhákat (masonry heater), a Lopez Lab laboratóriumában, azonban sok vizsgálat eredményét átböngészve sem találtam okot a "dicshimnuszra". A "másodlagos égőkamrák" és az "ellenáramú füstjáratok" vagy a "dupla harangok" érdekes megoldások, de nem bizonyított semmiféle varázslatos hatásuk a kályhák hatásfokát tekintve.

El kell azonban mondanom, hogy az osztrák mérnökök kutatómunkájának eredményeképpen az európai kályhás kultúra - a tengerentúlon is irigyelt - magasságokat képvisel. Ennek eredményeként született európai kályhaépítő szabvány (mostmár magyar szabvány is) a legmagasabb színvonalon teremti meg az igazán jó tömegkályha építésének feltételeit. Nem kell mindig a jóért messzire menni!!

Mitől is jó egy cserép-tömegkályha?
A fűtött falazattal készülő kályhák a meleget kétféle módon adják át környezetüknek: konvekciós hőközléssel, azaz a levegő közvetítésével illetve hősugárzással, mint pl. a nap hősugarai. A kályhacsempék, különösen a nagyobb samottartalmú korszerű termékek, jellemzően az utóbbi módon, azaz sugárzással melegítenek. A tégla, vakolt tégla, kő falazatokra pedig inkább a konvekciós hőleadás a jellemzőbb.

A sugárzó fűtés köztudottan a legegészségesebb klímát teremti meg egy lakásban, hogy miért arról itt olvashat bővebben..  Ez az intenzív sugárzó képesség a "vitálkályha" - cserépkályha koncepció lényege is.

A jó tömegkályha másik lényeges eleme a SZAKSZERŰ méretezés. Csak akkor beszélhetünk jó hatásfokú, gazdaságos üzemű, hosszú élettertamú kályháról, ha azt a hozzá csatlakozó kéménnyel, égési-levegő ellátó megoldásssal együtt az optimális üzemi jellemzőkre kiszámították, méretezték, ellenőrizték.
    Ilyen alapvető méretezési követelmény, hogy mekkora legyen a "tömegkályha" tömege. Számunkra ez egy kiszámítandó adat, amely a leendő használó igényeit tükrözi: ilyenek lehetnek a felmelegedés gyorsasága, a hőleadás hossza, a tüzelési gyakoriság, stb. A kályhát ennek megfelelően fogjuk megépíteni.
    Alapvető szakmai megállapítás, hogy "a kémény a kályha motorja". Nos képzeljük el, hogy egy autót motor nélkül terveznének meg... kályha műszaki jellemzőkről beszélni adott kémény nélkül hasonlóan amatőr hiba. Az a tény, hogy valahol már valameddig működött, akkor máshol is jó lesz, tulajdonképpen kontárkodás..  Sajnos sok ilyen szakmailag meglapozatlan ajánlattal találkozhat manapság egy gyanútlan építtetni szándékozó személy! Az így elszenvedett sok csalódás szokta táplálni az épített kályhákkal kapcsolatos leggyakoribb óhajt: " ... szép, szép de REMÉLEM, hogy jó is lesz..."

A jó és a rossz határa tehát nem a hazai és a messziről származó megoldások között húzódik, hanem a helyesen kiszámított és az adott helyszínre méretezett, szigorú szakmai szabályok alapján felépített kályha - és a "nagyapám is így csinálta", (vagy manapság inkább a "you-tube-on is így láttam") minél olcsóbban kihozható feketemunka között húzódik.

A közép-európai cserépkályha formakultúra pedig - legyen szó klasszikus vagy modern stílusról - egy olyan büszkeségre okot adó hagyomány, amelyet szerte a világban csak irigyelnek. Kár lenne a szép kerámiát  lecserélni bontott téglákra, kövekre...

És Önnek mi erről a véleménye? Lehet hozzászólni...