Napkollektor a cserépkályhában

Már írtam a vízteres cserépkályhák kockázatairól, létezik azonban egy sokkal biztonságosabb, műszakilag korrektebb megoldás a fűtési és/vagy használati melegvíz előállítására:

Beépíthetünk a duplafalú cserépkályha (mi eleve így építjük kályháinkat) két fala közé egy a napkollektor technikából átvett abszorbert (síkkollektort) amelyet itt természetesen nem a napsugárzás, hanem a kályha hősugarai fognak felmelegíteni.

Ebben a kialakításban a keringő víznek semmilyen visszahatása sincs a tűz hőfokára, nem hűti azt vissza és így nem okozhat kárt a drága cserépkályha szerkezetében, vagy a kéményben. Ugyanakkor a víz folyamatos "kazánszerű" tüzelés nélkül is sokáig meleg marad, mert a kályha tömege által tárolt hő melegíti. 

Mekkora teljesítmény vehető így ki a cserépkályhából? Tapasztalat szerint egy négyzetméter abszorber kb. 1 kWó teljesítményt képes átvinni egy felfűtéssel 6-10 órán át. A beépíthető kollektor felület pedig attól függ, hogy a cserépkályha mekkora oldalfelületét szánjuk a helyiségbe történő közvetlen hőátadásra, és mekkorát a vízoldali hőátadásra. Azaz egy cserépkályha fűtőfelületét kell megfelelő kompromisszummal megosztani a közvetlenül sugárzó és a vízoldali teljesítmény szerint.

Mire lehet elég egy "részcserépkályha " teljesítménye? Egy egész ház fűtésére nem valószínű! Erről már írtam a központifűtés lehetőségeit tárgyaló oldalon..

Elég lehet azonban egy-két kisszoba vagy fürdőhelyiség fűtésére, vagy ami az energiamegtakarítás szempontjából különösen érdekes és hatékony lehet: a használati melegvíz előállítására. Rokon műszaki megoldásról lévén szó, egy alkalmas dupla hőtárolós forróvíztároló tartályon keresztül megvalósítható, hogy a melegvizet nyáron a tető-napkollektor állítsa elő, télen pedig a cserépkályha. Jó ha tudjuk, hogy a melegvíz a modern háztartásokban a felhasznált energia harmadát is kiteheti! Ez a megoldás igencsak hatékony spórolást jelenthet...